Eurázsiai hód

Európa legnagyobb rágcsálója, kotorékokban lakik, bejárata a víz alatt, ritkán épít gátat.

A hód látása nem túl jó, de a szaglása, hallása fejlett.

Az alom 2-3 kölyökből áll, télen születnek. Párzási időszak januártól áprilisig, monogám életű. A kicsik 2-3 évig a szülőkkel maradnak, még ivarérettek nem lesznek.

Tápláléka növényi eredetű, főleg puhafa.

Felnőttkori súlya elérheti a 20-35 kilót, territoriálisan él.

Akár 15 percig is bírja a víz alatt.  A faroktövön lévő mirigyek a hódpézsma, az illatszer iparban használják.

Az Európai Unióban Natura 2000-es közösségi jelentőségű jelölőfaj.

Védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Pézsmapocok

Pézsmapocok

Észak-Amerikából került be 1915 körül, inváziós faj.

Vízközeli életmódot folytat, és parti töltésben, nádcsomókon épít várat.

Tápláléka: vízi növények, kagylók, csigák, rákok.

Pézsmapocok 1-2 évig él, általában délután jön elő, de nappal is látható, ha nem zavarják. Külseje, feje a pockokéra hasonlít, a hím hasa alatt mirigyek vannak, mely váladékának szaga a pézsmaszarvaséra hasonlít, innen a név: pézsmapocok.

Évente többször is ellik, a vemhesség 1 hónap, és 5-10 utód is lehet.

Régen vadászták a bundájáért, súlya 1-2 kg, koronaszőrei miatt kócosnak tűnik bundája.

Hol látható a Tisza-tavon és hol a vára? Kérdezd a Tavi túravezetőt.