Mi történik egy három órás tavi túrán?

A speciális, katonai álcahálós kishajókkal családias, kalandos túrákra indulunk, ahol az első órában csatornákon, kubikgödrökön, zsilipen keresztül jutunk ki az élő Tiszára. Mesélünk a tó kialakulásáról, az erőműről, összehasonlítva az Asszuáni gát méreteivel, működésével, előnyével, hátrányával. Az élő Tiszán haladva a folyó 1800-as években történt szabályozásáról beszélünk, összehasonlítva a Kínai nagy fal építési munkáival. A két monumentális munka semmiben sem tér el egymástól, ha a számarányokat vizsgáljuk. A madárrezervátumban megváltozik a táj, már nincsenek könnyen járható utak, csak a vezetők által kialakított ösvényeken haladunk. Vízmélysége, pontosabban sekélysége megegyezik a világ nagy területű vizes élőhelyeiével.

Tisza-tó szerkőtelep a tavi túrán

Mesélünk ezekről és összehasonlítjuk velük, mint például az Ewergladessel.
Tovább haladva, másik világba érkezünk, egy erdőben haladunk még mindig a vízben, a lombkorona alatt még a táj is elsötétedik. Külföldi vendégeink az Amazonasról suttognak, gondolom ők már jártak ott, és van viszonyítási alapjuk. Hamarosan rábukkanunk egy hódvárra, és ha szerencsénk van, akkor Európa legnagyobb rágcsálójával találkozhatunk. A hód súlya elérheti a 25 kg-ot. Természetesen mesélünk a világ legnagyobb rágcsálójáról, amit kapibarának, azaz vízi disznónak hívnak, a dél-amerikai Pantanalon él, és az 50 kg-ot is eléri. Pantanal a világ legnagyobb ártere, méretét tekintve kétszer akkora, mint Magyarország, és 1200-szor nagyobb, mint a Tisza-tó, mégis sok hasonlóság van a két vízfelület között.
Amikor kiérünk az erdőből, szárazföldet csak szigetek formájában látunk. A gyerekek és idősek egyaránt kalandosnak élik meg a látottakat, pedig még csak most jön a java.
Egy hatalmas virágmezőre érünk, mely páratlan a kontinensen, fotósok paradicsoma, itt még azok is elcsodálkoznak, akik nem lelkesednek a természetért.
Végeláthatatlan sulyommezők, mocsarak, nádasok, gyékényesek. Annyi a látnivaló, hogy az idő repül, lassan két órája jövünk. Mutatunk húsevő növényeket, elmondjuk hogyan kerültek ide. Ehető vízi növényeket láthatunk, kóstolhatunk. Hatalmas nádasból kibukkanva, még mindig óriási növényszőnyegeket láthatunk, melynek távoli végén nyílt vízre érünk. Tovább barangolva fészektelep közelében haladunk, ahol páratlan madárvilágot pillanthatunk meg a fákon. A vendégek mindenről megfeledkezve csodálják az élővilágot, hallgatják a madárzsivajt.
Most pedig az utazás csúcspontja következik, mert a végére hagyjuk a legszebbet. A nádasok és gyékényesek labirintusán át bejutunk, egy vízi növénytakarón elterülő fészektelepre.
Ez a világon is ritka látvány! Ilyen növénytakarót nem lehet látni madárfészkekkel a kontinensünkön.
Túránk végén sietnünk kell, mert lassan letelik a három óra, és vár a következő család.
Vendégeink olyan élményekkel szállnak ki a hajóból, hogy tudjuk, hamarosan újból találkozni fogunk velük, egy másik túraútvonalunkon.

Írta: Balázs Sándor